A máltai selyemkutya származása

1.Bár már nálunk, Magyarországon is egyre elterjedtebb, mégis egészen máshol kell keresnünk származásának színhelyét. Első hallásra azt feltételeznénk, hogy nevéből adódóan bizonyára Málta szigete volt a hely, ahol ez az aranyos kutyafajta valamilyen kezdetleges formában meglátta a napvilágot. Pedig erről szó sincs. Valójában máshol kell tapogatóznunk.
A neve a szemita "malat" szóból ered, melynek jelentése: kikötő, menedék. Ősei ugyanis a Földközi-tenger kikötőiben és partjain éltek, ahol komoly feladatuk volt.

A kikötők raktárházaiban és hajók raktáraiban csak úgy hemzsegtek az egerek és a patkányok, így ezek irtására a máltai kutyusokat használták. "Canes melitenses" néven Kr. e. 384-322 körül már Arisztotelész feljegyzéseiben is szerepel. Ugyanez a kutyus már az ókori Rómában is feltűnt, ahol Kr. u. előkelő hölgyek kísérőjeként volt látható akkoriban, sőt, reneszánsz festményeken is ecsetvégre került számos hasonló kutyus, szintén magas rangú hölgyek oldalán.
Ezek mellett számtalan római és görög edény- és cseréptöredék maradt ránk, amelyek kicsi, hosszúszőrű kutyákat ábrázolnak. Az Egyesült Államokban az 1800-as évek környékén jelent meg, első törzskönyvezése pedig 1888-ra becsülhető.

2.Sokan úgy gondolják,hogy a máltai selyemkutya eredetileg Málta szigetéről származik. Ennél azonban sokkal valószínübb, hogy ez a fajta valójában Ázsiában volt honos. A máltai selyemkutya létezésére utaló ókori leleteket - írásokat, véseteket - már az i.e. 5000-2000 évekből találtak.

Feltételezve, hogy a fajta eredetileg Ázsiából származik, az apró állatok valószínüleg a nomád törzsek vándorlásával került a Közel-keletre, majd onnét Európába. Ebben az időben Málta szigete (avagy Melita ahogy akkor nevezték) földrajzi helyzeténél fogva a kereskedelem egyik központja volt és a régészek minden kétséget kizárólag megtalálták a selyemkutya őseinek a maradványait amelyeket valószínüleg cseretárgyként használták a kereskedelemben.

Ahogy a civilizáció fejlődni kezdett Európában úgy megjelennek a fajtára utaló nyomok is. Egy közvetett bizonyíték található Arisztotelész egyik munkájában is ami bizonyossá teszi,hogy a máltai selyemkutya ekkor már megtalálható volt  a többi Európában őshonos fajta mellett. Arisztotelész egy fajtát így ír le: "Canis Melitae... apró fajta, amely alacsony termete ellenére tökéletesen arányos." Ebben az időben a fajta a jómódúak kedvenc ölebévé vált és gazdáik mindig elvitték magukkal bárhova mentek is. A máltai selyemkutya szintén nagy népszerűségnek örvendett az ókori rómaiak és görögök között is. Számtalan római és görög edény és cseréptöredék maradt ránk amelyek kicsi, hosszúszőrű kutyákat ábrázolnak.

Az ősi európaiak sokáig azt feltételezték, hogy az apró kutyák a parttól nem túl messze fekvő Szicília szigetéről származnak a nevük  (akkoriban Canis Melitae) ellenére. A kor két geográfusa különbözőképpen nevezte a szigetet ami később zavarhoz vezetett. Végül a korai írók egységesen Máltának hívták a szigetet. Így a máltai selyemkutya azon kevés fajták egyike, amely nevét eredeti származási helyéről kapta.

Málta gazdag és nemes történelemmel rendelkezik. Miután a föníciaiak közel 4000 évvel ezelőtt letelepültek a szigeten ,elhelyezkedésének köszönhetően mindig is fontos szerepet töltött be a Földközi-tenger térségében. A szigeten olyan nép született amely egyedülálló képességekkel rendelkezett és egy olyan kutyafajta amely szinte minden más fajtától különbözött. A sziget gazdasága - fekvésének köszönhetően - évszázadokon keresztül zavartalanul fejlődhetett. A máltai selyemkutya már az 1500-as évek körül mint fajtatiszta kutya jelenik meg.

Angliába az első máltai selyemkutyák VIII. Henrik uralkodása alatt kerültek és minden bizonnyal kedvencei voltak I. Erzsébet királynő korának is. (1558-1603) A XIX. sz. közepére a fajta Angliaszerte elterjedt és a selyemkutya  résztvevője lett a korai kutyakiállításoknak is.

Az Egyesült Államokban a fajta az 1800-as évek végén tűnik fel az első törzskönyvezés pedig 1888-ra datálható.

Az 1880-tól 1950-ig tartó időszakban a máltai selyemkutyák száma lassan nőtt. De ettől kezdve a fajta népszerűsége ugrásszerűen megnőtt. Az 1990-es adatok szerint az USA-ban a fajta bekerült a 15 legnépszerűbb fajta közé.